Petőfi
Sándor : Falu végén kurta kocsma..... ESZPERENTE NYELVEN
Kun István 2012. február 29., 14:17 ·
Petőfi Sándor : Falu
végén kurta kocsma.....
ESZPERENTE NYELVEN
Nincs még egy ehhez
hasonló "nemzet, melynek nyelvezete " ilyet tudna produkálni!
"Felejthetetlen"!
...vitán felül áll, hogy magyar nyelv maga a csoda !
Falu végén kurta
kocsma, csak e betűvel!
Telepszegleten
szeszelde
csermely mellett
elhelyezve,
benne kedve
tetszelegne,
teszem fel, nem
esteledne.
Egek rendre
estelednek,
erek, berkek
csendesednek
.Dereglye sem megy
keresztbe
,hever e fekete
csendbe.
Szeszelde bezzeg nem
csendes,
zeng-peng benne zene
rendes.
Szesz ereje
szerteterjed,
embereknek kedve
gerjed.
Hej, menyecske,
kedves lelkem,
erjedt hegylevet kell
nyelnem!
Legyen hetven
esztendeje,
de meg heves szesz
ereje!
Zenemester,
sebesebben!
Kerekedett fene
kedvem
.Keresetem
szerteverem,
lelkemet meg
eltemetem.
Megjelennek
rendelettel,
csendesebben
kedvetekkel!
Telep feje heveredne,
esetleg
elszenderedne!
Legyen vele beste
lelke,
te meg eredj fene
helyre!
Zene zengjen,
szedte-vedte,
pendelyemnek lehet
veszte!
Esmeg mennek, reteszt
vernek,
Legyenek csendesek
kendtek!
Szentek lelke legyen
velek,
kedves egyetlenem
beteg.
Feleletet egy meg nem
tett,
berekesztnek
szesznyeletet.
Zene menten
befejezve,
s szertemennek
csendesedve
Vajon ezt melyik más
élő nyelven lehetne így el
mesélni, 2012-ben?
Mivel nem egy verseskötetet szeretnék szerkeszteni, csak ízelítőt a magyar nyelv szépségéből különlegességéből elég sokat kell böngésznem, ezekért a csodákért!!
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", miért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
Hát ez fantasztikus!
VálaszTörlésÉs ki írta a "Telepszegletent"??